Életünket manapság valósággal elárasztják a különféle intelligens címkével ellátott eszközök és fogalmak: az okosváros, illetve okosközösség kifejezések az ezredforduló óta használatosak, az évek során pedig mindegyikhez sok-sok definíció társult.
A smarty city-hez kapcsolódó eddigi kezdeményezések általában változatos elemeket tartalmaztak és változó eredményeket hoztak, akadtak előrevivő és kevésbe hasznos fejlesztések egyaránt. Bár mindennek érezhetően pozitív hozadéka is volt, de a legsikeresebb újítások sokszor minden előjel nélkül, szinte a semmiből előbukkanva valósultak meg, sokkal több változást hozva ezzel a közösség életében, mint a különféle előre megtervezett projektek.
Miért intelligens? Miért város?
A smart city az urbanizáció jövője
Az „intelligens város” fogalma mindig is bizonytalan és nehezen meghatározható volt. Az „okos” ebben az esetben már eleve nehézkesen definiálható, hiszen egy olyan folyamatosan változó, megújuló területről van szó, ahol nincsenek előre meghatározott keretek. Az alaphelyzet akár egyik napról a másikra is változhat, ami tegnap még „intelligensnek” számított, az holnap már lehet, hogy nem is lesz annyira „okos”.
A „város” kifejezést is nehéz körülírni, mivel sehol nincsen lefektetve, hogy a digitalizálás csak egy adott településtípusra vagy népességre lehetne hatással, és adott esetben ne vonatkozhatna a falvakra, egy régióra vagy akár egy teljes országra is. Tény, hogy egy nagy(obb) város szükségletei, igényei eltérhetnek a kisebb lakóhelyektől, ugyanakkor egy kisebb településnek minden valószínűség szerint meglesznek a saját elvárásai és az arra szabott megoldásai.
Intelligens közösségek
Kritikus pontok mindig is adódtak és akadtak, a 2000-es évek elején számos projekt kapcsolódott az akkori fejlesztésekhez: a szélessávú internetkapcsolat kialakítása és fejlesztése hatással volt az egészségügyre, a mobilitásra, a kereskedelmi szektorra vagy az oktatásra. A fejlődés második fejezetét az olyan multinacionális technológiai cégek kezdeményezték, amelyek sokszor kifejezetten a maguk saját, „zárt” megoldásaikkal álltak elő. És már el is érkeztünk a harmadik szakaszhoz, azaz napjainkhoz, a különféle begyűjtött információk és az elemzések korához, amelyek az okosvárosokra is egyfajta „adathalmazként” tekintenek.
Ugyanakkor bármennyire is fontos a megfelelő elméleti háttér kidolgozása, a sikerhez a közösség összefogására is legalább ugyanannyira szükség van. Az igazi intelligens város a lakóinak tényleges szükségleteinél, kihívásainál és komparatív előnyeinél kezdődik, amely képessé teszi átfogó innovációs és digitalizációs stratégiák kidolgozására.