A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja – Nyírbéltek közti pályaszakaszt a DKV felbontotta, a járművek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt a Megyei Tanács kezdeményezésére a MÁV Debrecen városának adta át úttörővasút szervezéséhez. Az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 db Mk 48-as dízelmozdonnyal és 12 db Bax személykocsival. A folyamatos vasútüzem megszűnt, a vonatok tavasztól őszig közlekedtek, kizárólag a kiránduló forgalmat szolgálva. Hármashegyalján faház épült büfével, térvilágítással, de Erdészlakon is működött büfé, ahová még helyi járatú autóbusz is közlekedett a későbbiekben. A kilátó és a Hármashegyi tó is akkortájban épült, a tó mellett ifjúsági tábor és egy kis haditechnikai gyűjtemény is helyet kapott. 1978. május 1-től DKV Úttörővasút néven, 1990-től DKV Erdei Vasút-ként üzemelt. 1995-ben az üzemeltető DKV pénzügyi problémák miatt a forgalmat szüneteltette, ezután a Debreceni Közgyűlés a megmaradt vonal felszámolása mellett döntött. Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Kisvasútért Baráti Kör és hasonló nevű alapítvány, amelyek a Zsuzsi Erdei Vasút Kht.-t létrehozva 1996. július 13-a óta Zsuzsi Erdei Vasút (ZsEV) néven üzemeltették a vonalat. Sajnos a pénzügyi nehézségek azóta kísérik a kisvasút életét. 2008. évben a DKV leányvállalata lett a Kht., ami névváltozás után Nonprofit Kft.-vé vált