Magyar
Angol
Cseh
Dán
Francia
Görög
Héber
Holland
Horvát
Japán
Kínai
Lengyel
Lett
Német
Norvég
Olasz
Román
Spanyol
Svéd
Szerb
Szlovák
Szlovén
Török
Ukrán
Tiszasüly Községi Önkormányzat
Önkormányzat
Nyitvatartás ma
7:30 - 16:00
Hétfő 7:30 - 16:00
Kedd Zárva
Szerda 7:30 - 16:00
Csütörtök Zárva
Péntek 7:30 - 13:00
Szombat Zárva
Vasárnap Zárva
Nyitvatartás módosítása
Rólunk
Tiszasüly Község Jász- Nagykun- Szolnok megye északi határán fekszik, a Tisza jobb partján, Szolnoktól mintegy 40 km- re. A község története a XIV. századik (1311) követhető vissza. Tiszasüly már a XIV. század közepén lakott hely, birtokosai ezidőben az Aba- nemzetségbeli Kompolthyak. A család 1399- ben a község területén levő Roffi nevű révre kapott adománylevelet. Templomát is ez a család építtette 1490 körül. 1421- ben Swlh, 1466 Sul néven fordul elő, ekkor a Besennyei- család kezében volt zálogjogon, de a Kompolthyak 1500- ban visszaváltották. 1518 körül Kompolthy Mihály és fiai egyezséget kötöttek az Országh- testvérekkel birtokaik öröklésére vonatkozólag. Ennek alapján Süly 1549- ben Országh Kristóf birtokába került. Lakossága ekkor a török zaklatásai miatt meglehetősen gyér. Országh Kristóf halála után 1589- ben nővére Török Ferencné, szül. Országh Borbála kapta a községet Miksa császártól adományul. . Csak 1650 körül telepedett ott le egy- két jobbágy család. Ez évben birtokosa a Gócza- család királyi adomány révén. E család a felvidékről hozatott a községbe jobbágyokat, de ezek rövid idő alatt tovább álltak. 1693- ban 30 férfi lakosa volt. A többi szomszédközség sorsában osztozott, mert 1703- ban a rác szabad csapatok felégették. Csak 1761 körül jönnek nagyobb számban vissza lakói. 1766- ban a neve Sülypuszta, lakossága 104 felnőtt és 57 gyermek. Az első tanítót 1818- ban fogadták, s 1872- ben építették fel az első iskolát. 1850- ben lakossága 972 lélek, ebből férfi 447, nő 495, rk. 820, ev. 130, izr. 32. A község közigazgatásilag 1872- ig Kőtelek községhez tartozott. 1872 március 5 óta önálló község. A forradalom idejében egy polgárát agyonlőtték. A román megszállás alatt a lakosság jószágállományát majdnem teljesen elvesztette. A műemlék római katolikus templom szentélye talán még korábbi eredetű is lehet. A település határában lévő Éhhalom területén honfoglalás kori kettős sírt találtak, amelyben egy férfi és egy nő holtteste feküdt. Mindkettőjük koponyája lékelve volt, amelyet túléltek. A becsontosodás ma is látható a koponyákon. A lelet a szolnoki múzeumban látható. A nagy külterülettel rendelkező településen mindig a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági tevékenység. A falu lélekszáma 1950- ig nőtt (3700 fő) , majd fokozatosan csökkent, jelenleg 1900 körül van. 1950- ig működött a községben egy fűrészmalom, amely a Tiszán leúsztatott fenyőfát dolgozta fel. A község igen kedvezőtlen gazdasági helyzetű, a legközelebbi város Szolnok, vasútállomása nincs. A rossz talajadottság, a szélsőséges időjárás a mezőgazdasági termelést gazdaságtalanná teszi. A régi rizstelepek helyén mesterséges halastavak létesültek. A település a Tisza- tó közelében van (kb. 20 km) , a Tisza- gáton aszfaltozott kerékpárút vezet odáig. Sok régi házat vásároltak a faluban üdülő vagy lakás céljából. A község lakhatóságát szolgálja az útalapok építése, a telefon- , a gáz- , a szennyvízcsatorna hálózatának kiépítettsége. A műemlék római katolikus templom felújítása és restaurálása folyamatban van. Említésre méltó ipari műemlék a sajfoki belvízátemelő szivattyútelep. Ez a telep az ország első belvízátemelő szivattyúja volt, 1876- ban épült. Gőzgépe, szivattyúja még ma is üzemképes. A község határában bányásszák a híres kolopi gyógyiszapot, mely gyógyhatása révén szerzett országos hírnevet. Véges Sándor tiszasülyi földbirtokos 1892- ben kolopi birtokán nagy itatókutat akart ásatni, és a véletlen folytán gyógyvízre leltek. Az elbeszélések szerint a víz gyógyító hatására úgy jöttek rá, hogy az egyik beteg bivaly a kifolyó vízben néhány fürdés után meggyógyult. A kutat befedték és vizét, mint ásványvizet árusításra is engedélyezték. A korabeli vélemények szerint a „kénes- földes- sós ásványvizek" közé tartozó vizet kénes gyógyvíznek írták le még 1893- ban is, megállapítva, hogy a gyógyvíz mind fürdő- , mind ivókúrára alkalmas. A kút a korabeli állítások szerint Európa kénhidrogénben leggazdagabbjának számított, szerepelt az 1896- os országos kiállításon is, ahol elismerő oklevelet nyert. A rádiumot is tartalmazó anyag után a századfordulón Karlsbad is érdeklődött. 1912- től többször szállítottak a budapesti Császárfürdőbe és Sátoraljaújhelyre. Az I. világháború előtt a kútnál kialakított egyszerű fürdőnél Véges Sándor épített különböző létesítményeket. 1934- től már autóbusz is szállított vendégeket a Szolnok- Tiszasüly közötti úton a fürdőig. A II. világháború idején elpusztultak a fürdő létesítményei. A következő években csak a kút, az őrlőberendezés, a raktár, és a gondnoki lakás maradt meg Kolopon. Az 1950- es években a Fővárosi Fürdőigazgatóság Központi Igazgatósága vette át az iszap termelését, amely 10 tonnánként 4, 18 mg rádiumot tartalmaz, sugárzáson alapuló gyógyhatása igen jó. Fontos tulajdonsága még, hogy plasztikus, jól kenhető. 1920 óta a budapesti Gellért gyógyfürdő is használja. Évente mintegy 30 ezer beteg veszi igénybe gyógyulás céljából. Ez az iszap a főváros fürdőiben Szent- Gellért gyógyiszap néven kerül felhasználásra. A gyógyiszap helyi hasznosítását szeretnénk megvalósítani. A szinte még érintetlen, a természetes szépségét mutató Tisza nagy lehetőséget jelent.
Hozzáadás a kedvencekhez
Elérhetőségek
Keress minket bátran
Útvonaltervezés a címhez
Tiszasüly Kiséri út 21.
Adatlap másolása sikeresen megtörtént.
Mégsem
Ennyi idő odaérned, és még odaérsz zárásig.
Ennyi idő odaérned, de már nem érsz oda zárásig.
Ennyi idő odaérned.
Bezárás
Bezárás
Főoldal
Vissza
Akadálymentes
változat
Nyelvválasztás
Telefon hívás
Útvonaltervezés
Nyitvatartás
Rólunk
Elérhetőségek
Hozzáadás a
kedvencekhez