Magyar
Angol
Cseh
Dán
Francia
Görög
Héber
Holland
Horvát
Japán
Kínai
Lengyel
Lett
Német
Olasz
Orosz
Román
Spanyol
Svéd
Szerb
Szlovák
Szlovén
Török
Ukrán
Római Katolikus Templom
Templomok
Rólunk
Tengerdi Győző
A Balatonkeresztúri Római Katolikus Plébánia története
Balatonkeresztúr település hitéletének ellátása és irányítása évszázadok óta Kéthely Község Plébániahivatalához tartozott. Ezért a Kéthelyi Plébánia történetének egy része Keresztúré is. Dr. Jandrics István történész-kutató megírta Kéthely község plébániájának történetét, ebben lefordította a latin nyelvű iratokat. Ezért az 1700-as évek községünkre vonatkozó adatait az ő feljegyzései alapján közlöm.
A Kéthelyi Plébánia 1714-ben kezdte meg működését Zsankó Miklósföldesúr idejében, aki Kéthelyen egy kétemeletes faházban lakott. Akkor ezt az utcát Berek utcának hívták. A Zsankó-féle épülettől nem messze volt a fából készült és szalmával fedett templom.
Akkoriban egy Sándor káplán nevű egyházi személy szamárháton járta a környéket, így Keresztúrt is. Keresztelt, esketett és a többi szentséget is kiszolgáltatta mindaddig, amíg Zsankó úr őt fejéregyházi birtokára át nem helyezte. 1719. augusztusának vége felé Degő Péter volt a plébános, aki erdélyi lévén nagyon szerette az erdőirtást, valamint szép számú kecskéje volt. A kivénhedt, heptikás (köhögős, kehes) lován járta a filiákat, és megérkezve, lovát állandóan a lombosba küldte. A pajkos gyerekek így kiabáltak: „igyon meg a terhed, igyon meg a terhed”.
1750-ben Simonffi Mihály főtisztelendő működése alatt, a tekintetesHunyadi István bőkezűségéből építették a kéthelyi templomot kereszt alakura, északról déli irányba. Ekkor kapta meg templomi vagyonának a kisbaglasi szőlőhegyet. A krónika írja, hogy a plébános igen nagy méhész volt.
Az őt követő Németh Elek főtisztelendőről mesélték (ennek hitelessége a kitalálónál), hogy mint kéthelyi plébánost a keresztúri filiába hívták egy idős, végső szükségben levő beteghez, akinek állapota sürgős volt. A plébános nem volt sehol. Keresték kétszer, meglehet háromszor is, de nem volt található. A beteg ezekre a szavakra fakadt: „Hadd halok meg a pap lelkére!”. Miután így szólt, oldalra fordult, és meghalt. A plébános azután mégis megjelent, de már későn. A keresztúri házikápolnába ment azzal a szándékkal, hogy ezért a halottért vagy másikért misét mondjon. Felöltözött és az oltárhoz ment. Kereskai nevű kápolnaőr (mester) ministrált neki. S ím, egy bakmacska jelent meg, és első lábaival a pap albájának szélét ráncigálta. A ministráló mester ezt látva, igyekezett őt elzavarni. A bakmacska azonban felé fordult, mire ő úgy a földre vetette magát, hogy meghalt.
Ez a monda megerősíti azt, hogy Keresztúron volt már az 1700-as évek előtt is templom vagy imaház, csak a helyéről nincsenek adatok.
balatonkeresztúri római katolikus templom történetével és bemutatásával több szakdolgozat, turista kiadvány és tudományos munka foglalkozott. Főként dr. Szemes József apát templomról szóló írását vettem figyelembe.
A templom történetét és leírását e forrásmunkák felhasználásával, rövidített változatában adom közre.
Építéséről egy érdekes mondát sikerült felgyűjtenem Zsinkó Dezsőnétől (Marton Mária), amelynek hitelességét a templom főoltára mögötti balatoni freskókép véli igazolni. „Gróf Festetics Kristóf csónakját Keresztúrnál vetette partra a nagy vihar, amiben maga a gróf is bent ült. Szerencsére nem fulladt a vízbe, ezért hálából templomot építtetett.
Ez lehet igaz is – nem is. Festetics Kristófé (1696-1768) az érdem, hogy a gazdasági helyzet javulását felhasználva foglalkozhatott a gondolattal, hogy a század közepén még romjaiban éktelenkedő templomot nemcsak újjáépíti, hanem az akkori világ ízlésének megfelelően, anyagi áldozatokat sem kímélve, az eredetit megnagyobbítja, a középkori alapfalak felhasználásával megépíti (barokk-rokokó stílusban) a környék kétségtelenül legszebb templomát.
Tervéről 1753-ban, mint kegyúr értesíti Bíró Márton veszprémi püspököt, akitől az építkezéshez nemcsak engedélyt kér, hanem arra való hivatkozással, hogy a feljegyzések szerint korábban a Balaton partján emelkedő Péter és Pál templomocskának alapjait sehol nem találják, a sekrestyével szemben a két apostol fejedelem tiszteletére kápolnafülkét tervez. Így a Szent Kereszt tiszteletére épülő új, s egyben kegyúri templom latinkereszt alakot is nyer, melynek hosszépítkezése a templom hajója, a kereszt két karja pedig a sekrestye, a felette épített oratóriummal, - a másik pedig a tervezett Szent Péter és Pál oldalkápolna, művészi faragású rokokó oltárral.
A templom 1753-1758-ig épült Hofstadter Kristóf uradalmi építész tervei szerint. A napjainkban ideutazók akár (Barcs-Marcali, akár Budapest-Nagykanizsa felől érkeznek) elhaladnak a külsejében is megújuló templom mellett, melyet a déli oldalon un. „hegedű-ablak” díszit. Ezek jellegzetes formájukról kapták a nevet, s ez egyébként a templom építészeti szépségéhez is hozzátartozik. Finoman képzett tornya már messziről feltűnik, s hozzásimul a kereszt alakú épülethez, mely az útkereszteződésben méltóképpen uralja az egész környéket.
Midőn a látogató a kettősbejáratú toronyalapzatból a templomba belép, lenyűgöző látvány fogadja. A három nagy hegedűablak által nappali fényárban tündöklő templom főoltárát a kereszt uralja, ahogyan a festő ezt megálmodta: mosolygó angyalok emelik magasba a megváltás jelét, melyen még látszanak a szegek helyén a felfeszítés véres nyomai, s a középen diszkrét sugárkéve mutatja jelképesen, hogy e helyen dobbant utolsót értünk a Szent Szív, mielőtt a katona lándzsája azt átdöfte a halál beálltának bizonyságául. Angyalok viszik a keresztet az ég felé, hogy bemutassák a Szentháromságnak. A szentély kupola-freskója ugyanis ezt ábrázolja. A jogart tartó Atyaisten és a galamb képében ábrázoltSzentlélek mellett a Fiúisten széttárt karokkal várja a megváltás eszközét, melyen érettünk keserves kínhalált kellett szeretetből elszenvednie.
A szentély művészi oldalfreskói történelmi jeleneteket ábrázolnak: Szent Ilona császárnő, Konstantin császár édesanyja megtalálja Jeruzsálemben a ke-resztereklyét (ünnepe május 3.) – a másik oldalon Heraklius császár ünnepi me-netben viszi Jeruzsálembe a perzsák által elrabolt és tőlük visszaszerzett ereklyét (ünnepe szeptember 14.)
A középső kupolafreskó az angyali üdvözlet mesteri ábrázolása: „A Szentlélek száll tereád és a Magasságbeli ereje árnyékoz meg téged.” Az ismert názáreti jelenet barokk környezetbe helyezve, amelyben a Szent Szűz művészien faragott barokk térdeplőn fogadja az angyali szózatot. A művész így hozza összhangba a freskó témáját a templom faragott berendezéseivel: a szószékkel és aranyozott oltárokkal.
1934-ből való a pécsi Angster Cégnél készült két fő és öt mellékváltozatú orgona, mely felett a közelmúlt restaurációs munkái után most már teljes pompájában látható a harmadik freskó, mely egy angyalzenekart mutat be, stílszerűen korbeli, XVIII. századi hangszerekkel. Az égbolt megnyílik, s a felhőkön túl elénk tárul a zenélő angyalcsoport. Ugyanakkor az északi falon, az eredetivel azonos nagyságú „hegedűablakon” a templomba betekintő ablakokban a festő megörökítette a templomépítő Festetics Kristófot, valamint feleségét Szegedy Juditot, egyházi személyek társaságában. Mindkettőnek korhű magyaros a ruházata, valójában viselettörténeti dokumentum abból a korból, amikor a templom épült.
A templomalapítónak magyaros, prémes attilája, valamint feleségének finom tüllruhája, gyöngyös főkötője, hű ábrázolása a Mária Teréziakorabeli nemesi viseletnek. Mindketten rózsafüzérrel a kezükben tekintenek le a szentségi oltárra, s a templomban egybegyűlt hívekre.
Az oldalfalakon az apostoloknak egyenként ábrázolt, életnagyságú freskói, kezükben azokkal az eszközökkel, amelyekkel vértanúságot szenvedtek az evangélium bátor hirdetéséért, tántoríthatatlan hitükért. Ebben a templomban minden, nemcsak a keresztről beszél, hanem a Krisztusért vállalt áldozatról, a napjainkban sokat hangoztatott tanúságtételről is. S itt éppen ez a nagy kontraszt: az egész templombelső alapszínezése a derűt sugárzó rózsaszín különféle árnyalata, a vidámság, a boldogság kifejezése. Mintha csak azt hirdetné önkéntelenül is, hogy a Krisztusért meghozott áldozat tagadhatatlanul boldogságot, derűs életszemléletet jelent annak, aki valóban a hitből él. S ha a látogatónak van ideje arra, hogy a megszentelt falak között hosszabb időt is eltöltsön, az első benyomások mellett egymás után tűnnek elő a dekoráció rejtett szépségei: a virágfüzérekkel díszes kórusmellvéd, a rózsagirlanddal játszadozó puttók, a háttérként megfestett halpikkelyek, a kagylós díszítéssel gazdagított virágvázák, s nem utolsó sorban mesteri kézre valló márványutánzatok, melyek annyira a valóságot tükrözik, hogy külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amit az ember itt lát, nem hideg márványburkolat, hanem a művészi ecset páratlan játéka.
A felújítás közben tűntek elő az oldalbejáratnál még emberemlékezet előtt bemázolt freskók, melyeket annak idején kopottságuk miatt akartak eltüntetni. Szerencsére, hogy akkor csak lemeszelték, mert a mészréteg alól most elővarázsolódnak a teljesen ép fejek, ruhák. A már említett apostolképeken kívül csupán 3 közismert szent képe került a falakra még díszítésül, de mindháromnak kezében feszület is van, stílszerűen a Szent Kereszt templomának programjához. Mindhárman lelkes tanúságtevői voltak a Megfeszítettnek. Assisi Szent FerencNepomuki Szent János ésKeresztelő Szent János együtt vallja Szent Pál apostollal: „Tőlem távol legyen másban dicsekedni, mint a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Keresztjében, ki által a világ megfeszíttetett nekem és én a világnak…
A művészi elképzelés a kegyúri oratórium feletti ábrázolással zárul. A keresztet magasra tartó nőalak jelképezi a hitet, a zöld ruhás, horgonyt tartó személy a reményt, míg a gyermekeit szorosan magához ölelő édesanya a szeretet örök érvényű megjelentése. S a három isteni erény keretként szolgál a megfestett Festetics címerhez. Mivel a Festeticsek1772-ben kapták meg kezdeti kitüntetésképpen a grófságot, innen bizonyos, hogy a festmények készítését is erre az időre tehetjük.
A templom bemutatása után felvetődik a kérdés, ki volt ennek a páratlan szépségű templomnak a művészi kifestője? Hosszú évekig az osztrák származású Dorfmeister Istvánt (1729-97) tartották a templom kifestőjének. Újabban a stíluskritika azonban afelé hajlik, hogy az ornamentikák, valamint a figurális részek festői megoldásai, inkább a közeli Sümegen dolgozó, ugyancsak osztrák származású Maulbertsch Antal (1729-96) iskolájából, vagy közvetlen környezetéből való művészt sejtetnek a freskók alkotójának. A bizonyítás további kutatást igényel.
A Balatonkeresztúri templom 1753-58-ig épült gróf Festetics Kristófjóvoltából. Az építés pontos dátumát megörökítő két írásos emlék megtalálható a veszprémi püspöki levéltárban (Acta Parochialia Dist. Següsdiensis ab initio Archivi asque 1770. Fasc.IV.) A két hivatalos másolat a következőképen hangzik:
Méltóságos Püspök és Feő Ispány, nekem Kegyelmes Uram! – Találtatott Actáim között ólly Instrumentum, amelynek értelme szerint Balatonkeresztúri Templomot épségben tartoznám tartani, mint hogy pedig tellyességgel el pusztult, azért előbb feőt épitenem szükséges és máskép is már régi szándékom az, valmihelyt Isten elkerülhetetlen keöltségeimet el távoztatja első Templom ez lészen, mellyet előbeni finyéssigire hozni kivánok azért még az idén szándékozom fundamentumából kivenni, és noha a Sanctuariuma előbeni fundamentumán fog áloni, az Navissát is egy ölnél hozabban nem kivánnám ki nyujtani nem tudom magamban el kipezni ha szükségesnek volnának-é?
Az Anya Szent Egyházrul rendelt áldások, midőn az épülethez kezdetek, vagy pedig előbbeni Fundamentumára restauráltatván minden Áldás nélkül Istennek Szent Neviben el kezhetem vagy sem, mind ezen okokra nézve alázatossan járulok Excellentiad Kegyes szine eleibe méltóztatna aziránt Excellentiad engem oktatni, és ha szükségesek az ujab áldássok, métóztatnék Excellentiad kegyessen meg engedni, hogy midőn épülésihez kezdek vagy Kétheli vagy Marcali Plébános Uraimék közül vigben vihessék az szokott Ceremoniákat, és áldásokat.
Meg is magamat feöl nem tudom találni, aban, hogy az rigenyi Irássokban minémő  hagyattatott Kereszturon találandó Sz.Péter és Szt.Pál Templomának épsigben való tartássára azon Templomnak Fundamentumát se-hol nem találtuk Eber emlikizte pedig annyira nem terjed, hogy arul valamely tudomást lehetne venni Való ugyan hogy az Bozótban találtatik valamely kürakásnak jelensige, mind az által az Templom keskény és rövidsigire nézve nem lehetett, azért ha Excellentiád Kegyes assentusa hozá járulna tehát az Faluban lévő edig szent Kereszt Feülmagasztalássára tartatott és tiszteltetét puszta Templomot épitetném meg ugy hogy az mostani Templomnak Fundamentumara rakatnám mind a Sanctuariumot mind a Navissát, hanem léendő Sekrestyének elenében által épitetnék és vitetnék kápolnaformára való falakat Secrestye falaival együtt szintén oly magasságut, valamint az Templom falai ugy az Templom is ékesébb lenne és kereszt formára jönne ki, a Sexrestye fölött Oratorium lehetné és abul az Prédikáló székben is ki lehetne menni elenében által pedig lehetne Sz.Péter és Szent Pál tisztessigire egy Oltárt feöl álitani az öreg oltár pedig maradna Szt.Kereszt tisztességire, ugy reminlem mind egyik mind massik meg lehetne és Istennek tiszteletire feönt álhatnánok.
Midőn ezek iránt Excellentiad kegyes engedelmit el varnám magamat Patrociniumjában ajánlot maradok. Excellentiadnak Alázatos szolgája Tolnai Festetics Kristóf s.k. Keszthély, die 12 Junyi 1753
.”
Mikor a templom elkészült, felsztentelését a következőképpen kérte a veszprémi püspöktől:
Nagy Méltóságu Püspök és Fő Ispán Nekem Kegyelmes Uram!
Isten kegyelmébül Balatonkereszturi Templomocska annyira el készült, hogy az Praedicallo Széknek Festésén kivűl helyre állittatott és már minden nap Szent Mise mondatik benne, hogy az Szegénségnek óhajtott igyekezete mennel előbb telleséthettetnék be, és Szerencséje vigasztalása adattattnék, benne való mise halgatásra: alázatosan esedezek Excellentiad előtt, méltóztatnék Feő Pásztorbeli kegyességéth Balatonkereszturu lakósokhoz nyujtani és megh engedni, hogy valamelly Egyházi ember által benedicáltatnék és mise szolgálatot tartanék, hogy ottan buzgóbb Szivel Istent dicsérhetnék és Excellentiad hosszu életiért imádkozhatnánk, mellyel el sem mulasztunk. Excellentiad kegyességében ajánlott maradok Nagy Méltósághu Püspök és Feő Ispán Uramnak alázatos szolgálja Tolnai Festetics Kristóf s.k. Balaton-Keresztur 16-ta Aug. 1758.”

1767-1768 között Binder János volt a kéthelyi plébánia főtisztelendője. Zalaegerszegről helyezték át, ahonnan a hívek nehezen engedték el. Sajnos az új helyén engedetlenség, szembeszegülés, birtokháborítás, megfélemlítés és zaklatás fogadta. Jó zenész volt, hárfán, citerán és hegedűn játszott. 1768-ban megépítteti a kéthelyi paplakást és az istállót. A hívek nem nagy lelkesedéssel dolgoztak.
Írta, hogy a plébánosnak a keresztúriak nem akarják teljesíteni a kötelező fizetségeket: A három szekér szénát a keresztúriak „jobbágyok és parasztok erőtlenség miatt nem tudják teljesíteni”. Vitája volt velük a szántóföldi kötelezettségről is: „A keresztúriak a saját területükön évenként az őszi vetéshez há-romszor 6 pozsonyi mérő, a tavaszi munkaként pedig csak annyi szántót tartottak kötelezőnek, amennyit az újlakiak korábbi kötelezettsége volt. De mivel a birtok ott elhanyagolt volt, nekem semmit nem csináltak.” 1778-ban tovább panaszkodik, hogy a Festetics gróftól sem kapja meg a várt segítséget. „Nagyságos Festetics György reguláris (hivatásos) katona, állandóan katonai állomáshelyén tartózkodik és életének nagyobbik részét – magát kímélendő – Bécsben és Pozsonyban töltötte, ahol meg is halt.
Binder János 1767-től szigorú következetességgel katolikussá nevelte a lakosságot, még néhány zsidót is megkeresztelt. Ezt írja:  „Luterátus kálvinisták adódtak úgy a máterben, mint a filiákban, nemcsak jobbágyok, hanem cselédek is. De Isten segítségével – egy asszonyt kivéve, aki a maga szektájában máshová költözött – mindegyiküket a katolikus hitre térítettem. Így most egy lélek sincs, aki nem lenne katolikus. Egy elég szép zsidó lány, aki önként akart megkeresztelkedni – Keresztúron – Zsuzsanna (névre) megkereszteltem. Ezt követően nem egyszer élt a szentségekkel is. Egy keresztúri kertészhez férjhez adtam. Ő keresz-ténységének igen szép tanújelét adta, s íme, házastársát terhesen, közvetlenül szülés előtt otthagyva elszökött. Már 14 éve róla semmit nem hallottam. A feltételezés szerint egy bizonyos Simon nevű keresztúri fiatal zsidó férfihez ment, hogy annak irányításával elszökjön. Ezt a (fiatalembert) kocsimhoz kötözve, lakásomhoz vittem és néhány napig láncra verve sanyargattam azért, hogy bevallja, az asszony hogyan távozott el. Ő eskü alatt azonban állította, hogy azt nem tudja. Házon belül őt szabadon engedtem, a hívek pedig házam népével együtt élelemmel jól táplálták, és végezetül ő is meg akart keresztelkedni. Ő, miután megkeresztelkedett, huzamosabb ideig nálam lakott, majd, mint szorgalmas munkást, a háziakhoz és a kinti családokhoz kapálásra kiadtam, állandóan. Tisztességesen ruháztam, és hosszabb időn át barátként támogattam. Egyszer – ez másutt történt – hihető csel előadásával elkéretőzött, ellenben megígérte, hogy biztosan visszatér. Ennek már 10 éve, azóta sem jelentkezik, kétségkívül ő is visszatért a hányaveti életre.”
Ez időben már a keresztúri templom felépült és Kollár Ignác püspök vizitációt tartott.
Veszprémi Megyéspüspökség azon fáradozott, hogy a Balaton mellett minél több plébániát szervezzen. A szervezési munkában gondoltBalatonkeresztúrra is. A főpásztor tervét elősegítette maga a nép, mely1922-ben az első balatonkeresztúri bérmáláskor megyés főpásztorát kitörő lelkesedéssel fogadván maga kért lelkipásztort. A hívek szűkkeblűségén meghiúsult a keresztúri plébánia szervezése.
Újabb lökést adott a dolgoknak az a körülmény, hogy 1925-ben azOrszágos Földosztó Bizottság 16 kat.hold szőlőterületet juttatott a plébános javadal-mazására. A tárgyalás most újból megindult, és Vörös János mesztegnyői esperes plébános volt a közvetítő. A tárgyalások eredménye végül is az lett, hogy Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdőegyházközségek megbízottai 1929-ben átmentek Balatonszentgyörgyre, ahol a megyéspüspök úr templomot benedikált, és kérték, hogy küldjön ki valakit a plébánia megszervezésére. A megyésfőpásztor Csóti Gézamurakeresztúri apát urat küldte ki, akinek sikerült is a szervezés.
Erről jegyzőkönyv „vétetett fel Balatonkeresztúron 1929. július hó 25-én, az ugyanott szervezendő önálló lelkészség tárgyalásán.
Jelen vannak B.keresztúr és B.máriafürdő hitközségek képviselő-testületének tagjai: Nagyságos és főtisztelendő Csúcsai Pál plébános, Gaál István (Birkás), Gaál István (Balla), Gaál László, Bíró György, Zsinkó József, Hajdú József, Gaál Mihály István, Rigó László, Balla János, Péter Viktor, Tóth János, Gaál Mihály János, Vitéz Somogyi Pál, Bartal Zoltán, Öveges László.

Balatonmária részéről: Fekete Zsigmond, Bencsó József, Kern Pál, Hecker Ferenc, Hoffmann Lajos, Gyurica Miklós, Melhard Ambrus,Csóti Géza murakeresztúri apát úr és Vörös János mesztegnyői esperes úr, mint az egyházmegyei hatóság képviselői.
Csóti Géza püspöki biztos, mint a hitközségek képviselő-testületei közgyűlésének elnöke elmondta küldetésének célját, hogy a hitközségiek régi óhajának megfelelően Balatonkeresztúron önálló lelkészség szerveztessék. Lakása, javadalmazása és évi egyéb járandóságai kellően biztosíttassanak. Hosszú tárgyalás és vita után a két hitközség képviselői egyhangúlag kimondták, hogy a lelkészség felállítása régi óhajuk, kívánságuk, ez szükséges és a lelkész mielőbbi idehelyezése legfőbb érdekük.
Egybehangzóan elhatározták, hogy herceg Festetics Tasziló által ajándékozott (nincs írva) kat. hold belterületen megfelelő, kényelmes lakát építenek a lelkész részére 5 éven belül, melynek építési tervezetéhez püspök úr jóváhagyását kell előzőleg kérniök. Míg a lelkészlakás fölépülhet, kötelesek elfogadható és megfelelő lakást bérelni közel a templomhoz.
A hitközségiek megállapodott arányban viselik a lelkészlakás építési terheit, valamint az OFB által a lelkészjavadalom részére felajánlott és juttatott 16 kat.hold megváltási költségeit. A lelkészség szervezéséhez és javadalmazásához járó összes költségek viselésében B.keresztúr hívei 2/3 részben, Balatonmária hívei pedig 1/3 részben vesznek részt.
A kéthelyi plébános Csúcsai Pál kijelenti, hogy Balatonkeresztúrról és Balatonmáriáról élvezett plébános járandóságairól az új lelkész javára lemond, és Balatonkeresztúr határában levő 4 magyar hold plébánosi földről is lemond.
Elhatároztatott, hogy a kéthelyi plébánia kánoni visitáció rendelkezéseinek épségben hagyásával a lelkészség hívei páranként fizetnek a lelkésznek évenként 34 kg tiszta rozsot v. ennek B.p-i tőzsdei középárát, a vasúti fuvardíj levonásával, megállapított szokványminőségben, aminek ezt e lelkész kívánja természetben vagy pénzben. Természetbeni fizetés esetén a gabona házhoz szál-lítva. Fizet minden pár 80 pengő fillért lélekpénz címén. B.keresztúr hívei a 4 hold plébánosi föld munkaváltsága címén biztosítsanak a lelkésznek 2 db marha részére és sertés részére legeltetést.
A lelkészség hívei évenként adnak a lelkésznek 9 öl hasáb fát, udvarába szállítva. Balatonkeresztúr híveinek képviselői kijelentik, hogy ők ezentúl is ter-mészetben fizetik meg a párbért, tiszta, rostált rozsot. A lelkészlakás tatarozását, valamint a gazdálkodással járó gazdasági épületek karbantartását a hívek végzik, illetve annak költségeit viselik.
Jelenlevők egyhangúlag kérik püspök Úr ő nagy méltóságát, hogy jelen megállapodást, mint kötelező, egyenrangú határozatot hagyja jóvá és a felveendő Canonica visital alapján fogadja el.
Jelenlevők kéri a püspök úr ő nagyméltóságát, hogy ezen kötelező megegyezés alapján mielőbb küldjön Balatonkeresztúrra lelkészt.
Balatonmáriafürdő hitközség képviselői kérik, ha lehet minden 3. vasárnap szentmise mondassék, fuvardíjat fedezik. Balatonmária hívei fizetik a lelkésznek a vasárnapi szentmisék alkalmával felmerülő fuvarköltséget, valamint beteglátogatások, gyóntatások, temetések és egyéb hivatalos kiszállások alkalmával, fuvarról gondoskodnak, kivéve az új temetőig terjedő hitközségi részt.Stóladíjat a hívek annyit fizetnek, mint amennyit a kéthelyi plébánosnak fizettek.
A jegyzőkönyv felolvastatott és aláírattatott.
Világos Ödön j.könyvezető  Bencs József   Vitéz Somogyi Pál
Csóti Géza püspöki biztos Gaál László   Gál István
Csúcsai Pál plébános  Melhard József  Gál Mihály János
Vörös János ker.esperes   Biró László   Gál István (Balla)
Fekete Zsigmond    Kern Pál   Péter Viktor
Öveges László    Tóth János   Balla János
Holcker Ferenc   Hoffmann Lajos  Hajdú József

1929. sz. jóváhagyom azzal, hogy a balatonkeresztúri lelkészséget meg-alapítottnak tekintem.
Kelt. Vp-ben 1929. júl. hó 8-án,
Dr. Rott Nándor püspök s.k.
A kántor: a balatonkeresztúri képviselő-testület választja meg. Kötelességei: Az egyházmegyei zsinati határozatok és a plébános utasítása szerint közreműködik a plébánia minden rendes és rendkívüli istentiszteletén, vezeti az éneket. Az iskolás gyermekeket és híveket énekre tanítja. A plébánossal az egész plébánia területén a temetéseket végzi. Ő egyúttal a balatonkeresztúri egyházközség jegyzője is. A balatonkeresztúri kántortanító jövedelme 4 kat. hold, 176 n-öl szántó, 3 kat. hold, 302 n-öl dombteleki új osztás (az 1048-as hrsz. alatt), ezen felül fizetés, stóla pénz, természetbeni juttatások, pl. fa volt.
Lelkipásztorok (1929-2007):
Világos Ödön plébános-helyettes 1929 - 1942, Mózner László plébános 1942 - 1945, Baráth Imre plébános 1945 - 1952, Vörös József adminisztrátor 1952, Vajay József plébános 1952 - 1973, Szemes József plébános 1973 - 1997 október 14, Ifi Géza plébános, Brieber László kisegítő 1997. november 1 - 1998. június 30, Schuller József plébános 1998. július 1 - szeptember 7, Ifi Géza plébános 1998. szeptember 8 – 1999. december 31, Nikovitz Antal kisegítő 1999 június 16 – december 31, majd plébános 2000. január 1 – július 31, Ifi Géza plébános 2000. augusztus 1 – 2002. július 31, Vaslabán Csaba Antal 2002. augusztus 1 -.
Templomunk 250-ik jubileumára készülve az elmúlt években a következő felújításokat végeztük el:
2002. őszén  lett belülről korszerűsítve a plébánia-épület, ill. ez idő alatt került sor a plébánia kerítésének a cseréjére.
2003-tól párhuzamosan kezdtük el a templom-plébánia ill. kántorlak felújítását. Tetőcsere a plébánián. Ezzel párhuzamosan a templomban is folyamatos munkálatok, új beszerzések voltak: ekkor készült el az Isteni Irgalmasság Oltár, amelynek oltárképét Amerikából kaptuk, az Oltárt pedig 3 (nevüket titokban tartó) keresztúri család adományából fedeztük. Ennek aljában kapott helyet (most már méltó helyen) a Szentsír. További 4 mellkékoltár is készült (Szent Antal, Pieta, Jézus Szíve, Lourdes-i Szűz Anya).
2004-ben került sor a kántorlak teljes felújítására ill. átalakítására. Itt került kialakításra az egyházközség „kulturcentruma”;ekkor kapta a ház a „Szent István Ház” nevet.
2005-ben elkezdtük a plébánia-udvar térkövezését. Ugyanekkor került sor a plébánia-épület külső tatarozására is. Új szőnyegeket vásároltunk a templomba, kicseréltük a padok-székek üléshuzatait, felújításra került az orgona.
2006. a legnagyobb beruházás éve: a templom teljes külső tatarozása – sekrestye teljes felújítása, korszerűsítése, templom-hangosító berendezés cseréje, 2 „új” gyóntatószék ill. Mária-szobor beszerzése Fatimából; plébánia-udvar térkövezésének befejezése, kápolna és környezete teljes felújítása, parkosítása. Mindez az Önkormányzatok, a Kaposvári Püspökség, pályázatok és a hívek adományaiból.
2007-ben a templom belső felújítási munkálatait folytattuk; biztonságtechnikailag védetté tettük a templomot. Így egész nap nyitva áll a betérők előtt. A Szent István Házban is átalakítások: további két terem kialakítására és berendezésére került sor (hittanterem, kiállítóterem). A templomban elkészült az új ambó és elkezdtük az új oltárok márványozását. 2008 húsvétjára elkészült az új "szembemiséző-oltár", a többi új oltárt pedig márványoztattuk,  a korábbi felújításokkor elmaradt munkálatokat (pl. ajtók mázolása) pótoltuk. Korszerűsítettük a templom hangosítását. A kápolnába új, faragott Stációt, gyertyatartókat, oltárkeresztet és misézőkelyhet vásároltunk.
  • Plébánosunk
VASLABÁN CSABA ANTAL
Született: Gyergyószentmiklós, 1972. febr. 12. 
Pappá szentelték: Siófok, 1996. jún. 15.
Káplán: Siófok 1996-1997;
Plébániai kormányzó: Mernye 1997-1999;
Plébános: Mernye 1999-2000; 
Svájcban tanul: 2000-2002; 
Plébános: Balatonkeresztúr 2002. aug. 1.-
Szentelési jelmondata: "Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vizen." (Mt 14, 28a)
Hozzáadás a kedvencekhez
Elérhetőségek
Keress minket bátran
Útvonaltervezés a címhez
8648 Balatonkeresztúr, Ady Endre u. 4.
Nyitvatartás megadása
Adatlap másolása sikeresen megtörtént.
Mégsem
Ennyi idő odaérned, és még odaérsz zárásig.
Ennyi idő odaérned, de már nem érsz oda zárásig.
Ennyi idő odaérned.
Bezárás
Bezárás
Főoldal
Vissza
Akadálymentes
változat
Nyelvválasztás
Telefon hívás
Útvonaltervezés
Rólunk
Elérhetőségek
Nyitvatartás
megadása
Hozzáadás a
kedvencekhez