Magyar
Angol
Cseh
Dán
Francia
Görög
Héber
Holland
Horvát
Japán
Kínai
Lengyel
Lett
Német
Norvég
Olasz
Román
Spanyol
Svéd
Szerb
Szlovák
Szlovén
Török
Ukrán
Kosdi Református Egyházközség
Templomok
Rólunk
"Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek! "Márk evangéliuma 16, 15A református egyház történetébõl„Lakóföldünknek szeretete mélyen bele van plántálva az emberi kebelbe. Szeretjük édes jóanyánk gyanánta helyet ahol születtünk, növekedtünk. (. . . ) A magyar református embernek van egy másik édesanyja is(. . . ) - az õ egyháza. ”Ezekkel a gondolatokkal kezdi a Kosdi Református Egyház történetének írását az 1920- as évekközepe táján a gyülekezet akkori lelkipásztora nagytiszteletû nemes Biczó Pál. Árpádházi királyaink korán birtokukba vették Kosdot; II. Endre király a falut a királyi birtokokközül kiveszi és a váci püspöknek adományozza. A tatárjárás - Vác városával egyetemben - csaknemelpusztítja a települést. Az elkövetkezendõ 200 évben a falu újra benépesül, majd ismét pusztulásra jut, amikor a huszita csehek feldúlják azt. 1526 õszén az ország központja felé özönlõ török csapatok - ismétVác városával együtt - felégetik. Nagyjából erre az idõre tehetõ a reformáció megjelenése, amely atermészetes terjeszkedés törvénye szerint ért a községbe. 1606- ban a bécsi békekötés pontjaimegerõsítették a magyarországi protestánsok vallásszabadságát. 1616- ban Kosd minden bizonnyal lelkipásztorral rendelkezõ gyülekezet, hiszen ma is meglévõúrvacsorai aranykelyhe ebben az esztendõben készült. Az elsõ kosdi lelkészek között voltak ezidõtájtVáczi Mátyás, majd 1632- tõl Czeglédi János, 1652- ben Tatai András. A XVIII. század elsõ évtizedei a kosdi reformátusok szabad vallásgyakorlatának megszûnéséthozták. A következõ jeles évszám a gyülekezet újraéledésének elsõ éve, 1783. Az egyház ma is meglévõ legrégebbijegyzõkönyvében ez a feljegyzés áll: „. . . hatvanhárom esztendõkig árvaságban lévén, hol ide, hol oda, deleginkább Tótfaluba járt e nép” - tudniillik istentiszteletre. Új korszak kezdõdik az egyház letében II. József császár 1781- ben kelt türelmi rendelete nyomán. Ez kimondta, hogy ahol 100 család van ott templomot építhetnek maguknak. Habár csak 99 családottudtak összeszámlálni, 1783 nyarán mégis engedélyt kaptak az építkezésre. A templom alapkövének letétele1784. június 4- én megtörtént és 1785. június 18- án a templomépítõ lelkipásztor Nagy- Kaszap Mihályprédikációjával használatba vétetett. A gyülekezet számára a következõ évek a külsõ és belsõ megerõsödés esztendei voltak. 1810- ben kerültsor a jelenlegi formájú kõtorony felépítésére. Az 1825- tõl 1901- ig terjedõ idõszakot két nagy lelkipásztor egyéniség idõs és ifjú Szánthó János nevefémjelzi. Apa és fia összesen 76 esztendõn át szolgálta a kosdi gyülekezetet. Az egyháztörténet- író lelkipásztor Biczó Pál aztán 1904- tõl negyed századon át pásztorolta híveit. „A kosdi református egyház története” címû munkáját Biczó Pál kinyomtatva már nem láthatta, mert 1928- ban elhunyt. Ezt követõen sorrendben Molnár Lajos, Kovács Szilárd majd Fülöp Mihály a gyülekezetpásztora. Nehéz történelmi idõben 1953- ban állt a kosdi gyülekezet élére Szenes László. Beiktatására1953. október 18- án került sor. Az õ 31 esztendei szolgálata alatt épült újjá a ’70- es évek elején aparókia. Õt Pintér Gyula követte, aki 1984. novemberétõl 1989. augusztusáig volt a gyülekezet lelkipásztora. Erre az idõre esik a templom felszentelésének 200. évfordulója. Az ünnepségre 1986. június 15- én kerültsor. A gyülekezeti teremben egyháztörténeti kiállítás készült, visszakerült a penci múzeumból a gróf BethlenRozália által adományozott régi úrasztala. Pintér Gyula 1989- ben Nagykõrösön folytatja lelkipásztoriszolgálatát. Az 1989. szeptember 17- i egyházközségi közgyûlésen néhai Nagy Lajos gondnok úr ismertetia gyülekezettel a presbitérium a lehetséges utód tekintetében. Ezt követõen megszületik az egyhangúhatározat, amelyben kérik az észak- pesti egyházmegye esperesét, hogy Fónagy Miklós kerepestarcsamogyoródi lelkipásztort a gyülekezet pásztorául meghívhassa. Fónagy Miklóst 1989. december 17- éniktatta be Berzétei László esperes. 1990- ben az egyház visszakapta az iskola épületét, amelyet rövidesen rendbe hoz és használatbavesz. Fónagy Miklóst 1990- ben esperesükké választják az észak- pesti egyház- megye gyülekezetei. Ez évtavaszán a kisváci gyülekezet lelkipásztorává választja õt. 2000. nyarától a gyülekezet megválasztottlelkipásztora Schmidt Ferenc Célkitűzés: KRISZTUSBAN MARADNI, A KORRAL HALADNI KELL!
Hozzáadás a kedvencekhez
Elérhetőségek
Keress minket bátran
Útvonaltervezés a címhez
Kosd Ady Endre Ut 3
Nyitvatartás megadása
Adatlap másolása sikeresen megtörtént.
Mégsem
Ennyi idő odaérned, és még odaérsz zárásig.
Ennyi idő odaérned, de már nem érsz oda zárásig.
Ennyi idő odaérned.
Bezárás
Bezárás
Főoldal
Vissza
Akadálymentes
változat
Nyelvválasztás
Telefon hívás
Útvonaltervezés
Rólunk

Elérhetőségek

Nyitvatartás
megadása
Hozzáadás a
kedvencekhez