Magyar
Angol
Cseh
Dán
Francia
Görög
Héber
Holland
Horvát
Japán
Kínai
Lengyel
Lett
Német
Olasz
Orosz
Román
Spanyol
Svéd
Szerb
Szlovák
Szlovén
Török
Ukrán
Kántorjánosi Község Önkormányzata
Önkormányzat
Nyitvatartás ma
7:30 - 13:00
Hétfő 7:30 - 16:00
Kedd Zárva
Szerda 7:30 - 16:00
Csütörtök Zárva
Péntek 7:30 - 13:00
Szombat Zárva
Vasárnap Zárva
Nyitvatartás módosítása
Rólunk
Településtörténet, régészeti örökségA Jánosi helynév a latinból átvett János keresztnevünk - i birtokosképzős származéka. A Kántor- előtag is igen régi: a Jánosi család egyik, Kántornak is nevezett és a XIV. században élt tagjára utal: a név a kántor köznévvel azonos. A település neve 1272- ben Hodász (akkor Hetény) határjárása során tűnik fel János néven, két azonos nevű birtokot jelölve. Az egyiknek korán megjelent a plébániája is, az első falu keletkezését tehát legalább a XII. századra lehet tenni. Első lakói a Nyírség keleti peremén húzódó gyepűvonal őrei lehettek. Az egyik falu birtokosa István mester, akinek fiai 1298- ban, majd 1345 körül osztoztak meg javaikon. A középkori tulajdonosnak, a Jánosiról és később Derzsről is nevezett Kántor családnak ősei jóval a XIV. század előtt kapták, a rokonság ugyanis több ágra oszlott. A szétágazó kisnemesi családok tagjai tevékenyen részt vettek a megyei közéletben. Zsigmond király 1408- ban a Kántor család birtokait, mivel azok Kis Károly mellé állottak, elkobozta, s Báthori Péter főispánnak és Császári Györgynek adományozta. 1411- ben kegyelmet nyertek, mert új adomány címen öt családtag a többi falujukkal együtt visszakapta. A XIX. század fordulóján lényegében armalisták által lakott hely volt, amelynek kisebb részeit a Vay, az Ibrányi és a közeli Hodászon birtokos Komoróczy család bírta. A XIX. század elején a magyarok mellett jelentős számú rutén élt a faluban. Az 1911- 13. évi névtárak szerint 1346 református és 917 más vallású lakója volt. A mai község határába olvadt be, de külön helynévként máig is megmaradt Iklód (Nyíriklód) falu. A település a XIII. század közepén már állt. A falut Kisjánosinak, Balognak, Balogjánosinak és Iklódnak egyaránt nevezték. A birtok egy része 1394- ben a Kántorok kezére került, s mint Balogjánosi puszta szerepelt. Későbbi története elválaszthatatlan Kántorjánosi történetétől, de viszonylagos önállóságát sokáig megtartotta, mert csak századunk elején, 1917- ben olvadt be hivatalosan a testvérközségbe. A Dersi Kántor család 1411. évi birtokba iktatása alkalmából a Jánosi határon felsoroltak tíz telket: Boglyaserdőt, Vasvárit, Rétet, Gothardot, Koppántelket, Ruszkát, Gergesmezőt, Martonyt, két Tarkánt és Cserepest. Ezek közül Gothard alapítóját egy XIV. századi oklevél említi, s Martony is előfordul már 1357- ben. Ma e helynevek közül csupán Boglyaserdő él, Boglyastanya néven. A község az 1860- as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870- es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. Az 1920- as években körjegyzőségi székhely volt, hozzátartozott Nyírderzs. 1970- től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Hodász, társközsége Nyírkáta volt. Jelenleg önálló.
Hozzáadás a kedvencekhez
Elérhetőségek
Keress minket bátran
Útvonaltervezés a címhez
Kántorjánosi Kossuth Lajos U. 14.
Adatlap másolása sikeresen megtörtént.
Mégsem
Ennyi idő odaérned, és még odaérsz zárásig.
Ennyi idő odaérned, de már nem érsz oda zárásig.
Ennyi idő odaérned.
Bezárás
Bezárás
Főoldal
Vissza
Akadálymentes
változat
Nyelvválasztás
Telefon hívás
Útvonaltervezés
Nyitvatartás
Rólunk
Elérhetőségek
Hozzáadás a
kedvencekhez