A Kálmán- Hegyi Prés - És Pincemúzeum egész évben várja látogatóit. Wine Press Museum is open every single day of the year for the visitors. Tótszentmárton zártkert: Tótszentmártonhoz tartozó zártkert a falu keleti határban található Kálmán- hegy és Nagymező területekből áll. Nagysága közel 60 hektár, melyen gyümölcsösök, szőlőültetvények, kaszálók és kultúrnövények is találhatóak. A présházak és borospincék száma közel 150 db. A zártkert jelenlegi állapotában leginkább a mozaikos termelési megoldásokat vonultatja fel, gyümölcs, szőlő, kaszáló és kultúrnövényes területeken kívül megjelentek az erdősített és elhagyatott területek is. A zártkerti Kálmán- hegyen és Nagymezőn utcasorok vannak pince és présházakból, ahova aszfaltos út vezet. A zártkert vezetékes ivóvízzel ellátása biztosított, az elektromos áram is bevezetésre került. Gyakorlatilag szőlőműveléssel már a középkortól foglakoznak ezen a tájon, bár a források szerint a Muramenti szőlők ezen időtájt rossz, silány és romlékony bort termettek. A tájegységen a szőlőbirtoklás sajátos rendje a XIII. századtól alakult ki, a tulajdonosi viszonyok átalakításának folyamán a szőlőt a megművelője sajátjának tekinthette, szabadon adhatta és vehette, örökölhette. Egy- egy szőlőterületen távoli falvak lakóinak is voltak birtokai. Sokan jártak át a Muraközből, hiszen ott nagyon kevés a lankás domboldal. A szőlőművelés ilyen módja hatással volt a zártkerti építkezésre is, elterjedt a présházpincés építkezés. Az épületek nem csak a bor tárolására, hanem a szőlő feldolgozására és alkalmi szállásként is szolgáltak. A XIX. század végén a filoxéra (gyökértetű) futótűzként söpört végig a szőlőkön, Zala szőlőterületeinek kétharmada elpusztult, sok területet nem vontak újra művelésbe. Ekkor nyerte el a jellegzetes mozaikos szerkezetét a kistelepülések szőlőhegye. A szőlőn kívül gyümölcsös és kaszáló is tartozott a szőlőbirtokhoz. A tótszentmártoni Kálmán- hegyi zártkert szívében, egy 4512 m2- es területen elhelyezkedő, a XX. század elején épült műemlék jellegű pince mediterrán homlokzata és kialakításra eltér a környezetében lévő borospincéktől, belsejében egy több mint nyolcvanöt éves prés található. Az épület 2015- ben került felújításra egy turisztikai pályázat keretén belül. A Kálmán- hegy építészeti értékinek a megőrzésére irányuló projekten belül megújult az épület külseje és belseje, valamint bővítésre került egy földpincével is. Belső tagolása: 1 fogadóhelyiség, 3 bemutatóterem, 1 bortároló helyiség, vizesblokk. A jelenleg prés- és pincemúzeumként funkcionáló létesítmény egész évben várja a látogatókat, az épületben megtekinthetőek a Muramenti horvátok szőlőművelésére jellemző használati tárgyak, vizuális információ szerezhető a helyi és környékbeli építkezési, öltözködési és kulturális szokásokról. A terület jelenlegi tulajdonosa a Mura és Vidéke Közhasznú Nonprofit Kft. tervei között számos fejlesztési elképzelés is szerepel, többek között egy aktív turisztikai (bakancsos, vízi és kerékpáros) végpont, egy vidéki örökség háza – borvidéki ökopont kialakítása is. Ezen infrastrukturális fejlesztéseken kívül fontos cél még a terület termelési célú revitalizációja (őshonos szőlő, bogyós növények és gyümölcsfák visszatelepítése) is.