A város az 1566-os ostrom után 129 évig állt török hódoltság alatt, kiűzetésükre 1695-ben került sor. Az elkövetkezőkben – Harruckern János idejében – a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltári és a megyegyűlések terme volt. A gótikus téglavár 2005-től újra élettel telik meg: a látogatók a vármúzeumban megismerkedhetnek a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a középkori jegyeket magán viselő borozóban a kulináris élvezeteknek hódolhatnak, a lovagterem – a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat – pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhető.

A többfunkciós műemlék kőszínházként is működik, hiszen az 1964 óta működő Gyulai Várszínház előadásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.