Forráskút római katolikus temploma 1906- ban épült. Jézus Mennybemenetelére szentelték fel, a templom búcsúja is ezen az ünnepen van (Pünkösd előtt vasárnap) . A forráskúti római katolikus templom 1906- ban, közadakozásból épült. Az építkezéshez szükséges telket egy helyi gazda, Sándor János ajánlotta fel. Az építkezés során összesen 97000 égetett téglát használtak fel, melynek eredményeként egy 154 négyzetméteres, 462 ember befogadására alkalmas szép kis templom született meg. A sekrestye 1913- ban épült. A templomot Jézus Mennybemenetelének emlékére szentelték fel. A templom búcsúja is ekkor - Pünkösd előtt vasárnap – van: Jézus Mennybemenetelének ünnepén. A templom tornya 23 méter magas, ebben egy 130 kg- os harang és egy 42 kg- os csengettyű található. Csakhogy a kezdeti időkben nem volt állandó lelkésze a községnek. Viszont mikor felépült a lelkészlakás a szükséges melléképületekkel (mintegy 9000 ezer pengőből) , illetve egy hold földterületet vásároltak a hívek temetőnek, akkor a püspök hozzájárult a forráskúti lelkészség működéséhez. Nagy jelentősége volt ennek, hisz a forráskúti pap volt az, aki havonta két alkalommal járt át Zsombóra is misét tartani, sőt a csólyosi és pálosi puszták hívő lakosai is Forráskútra jártak át szentmisére. A község első lelkésze Rácz István dorozsmai káptalan volt, akit 1932. június 29- én nagy ünnepségek közt iktattak be. Rácz István Mátraszőlősre került plébánosnak, utódjául Zsellér Gábort nevezték ki 1935. július 1- jétől. Zsellér atya 1942. januárjáig volt a község plébánosa. 1942. december 1- jével Varga József atya került Forráskútra, aki az első állandó plébánosa volt a falunak. Varga atyára bizonyára sokan emlékeznek még, hiszen 33 éven át, 1975- ig szolgálta a forráskúti híveket. Varga atya halála után egy ideig Téglás Pál atya járt át Zsombóról Forráskútra, míg Varga atya utóda Csontos Ferenc atya ide nem került, aki 1983- ig tevékenykedett Forráskúton. . 1983- tól Soós János esperes atya a forráskúti egyházközség plébánosa.