Noveczki Katalin vagyok. Kutyás pályafutásomat 15 évesen kezdtem.

Noveczki Katalin vagyok. Kutyás pályafutásomat 15 évesen kezdtem. Ekkor kaptam életem első kutyáját, egy rövidszőrű magyar vizsla szukát. Miért éppen rövidszőrű magyar vizslát? Kedvessége, tanulékonysága miatt, na és mivel akkor még Budapesten egy tízemeletes házban laktunk, a rövid szőre is szempont volt. Ez 1992 szeptemberében történt. Következő év januárjától kezdtem el járni a közelben lévő OMSE kutyaiskolába, ahol fegyelmező, őrző-védő és ügyességi feladatokat (akadályugrás, palánkmászás, kúszás, stb.) tanulhattak a kutyák és a gazdik. Sok-sok munka után kora tavasszal már kisebbfajta sikereket értem el, de ahogy melegedett az idő, a kutya egyre jobban lustult, a korábban könnyedén ugrott akadályokat sem volt hajlandó ugrani. Elvittük orvoshoz, ahol kiderült, hogy gyenge a szíve, és szabálytalanul ver. Gyógyítása már akkor nagyon sok pénzbe került volna, így fájdalmas döntés után, visszavittük a tenyésztőjéhez, aki kertes házban lakott. Nem élet az élet kutya nélkül, másnap már egy 8 hetes német juhász szuka boldog tulajdonosa voltam. Ő Gerda, akivel több őrző-védő versenyt is megnyertem. és ma,11 évesen is aktívan őrzi a házat.